Magyar Királyi Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet

Kategória: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
Cím/hely: Putnok


1905-ben gróf Serényi Béla helyi földbirtokos, minisztériumi államtitkár  Kertgazdasági Tanszéket hozott létre Putnokon. A tanszék a 19. század végi filoxéravész miatt kipusztult gömöri szőlőültetvények újratelepítéséhez biztosított szőlőoltványokat, a téli időszakban szervezett tanfolyamokon oktatta a szőlősgazdákat a filoxéravész miatt szükségessé vált új szőlőművelési technológiára, a korszerű zöldség,- és gyümölcstermesztési ismeretekre. Az oltvány-előállítás Putnokon a második világháborúig  zajlott.  A tanszék épületei és kertészete tette lehetővé a háztartási iskolai képzés 1913/14 tanévbeli beindulását.

A 19. század végén sokat foglalkoztatta  az oktatás irányítóit a hat elemi osztályt végzett –elsősorban falusi leányok –  oktatásba való bekapcsolásának szükségessége, továbbképzése.  A nők gazdasági és háztartási alsó fokú oktatásának alapjait  Putnokon gróf Serényi Béla földművelési miniszter vetette meg azáltal, hogy 1912 nyarán az állami elemi népiskola napközi otthonában egy háztartási és gyümölcsfeldolgozási tanfolyamot létesített. A tanfolyam olyan sikeres volt, hogy hamarosan újabbakat szerveztek, és felmerült egy állandó jellegű háztartási iskola építésének gondolata. 1913-ban felépült a „Magyar Királyi Háztartási Iskola”, és még ebben az évben meg is nyitotta kapuit. Ebben az évben létesült Budapesten az (Egressy úton) a Női Gazdasági és Háztartási Tanfolyam, amely a putnoki iskolához hasonló feltételekkel működött.

Az 1913/14-es tanévben  indította be gr. Serényi Béla az egyéves háztartási iskolai képzést Putnokon. A képzés az általa 1905-ben létrehozott Kertgazdasági Tanszék épületeiben és kertészetében folyt. A képzés hat elemi iskolai képzésre épült. Célja  a leányok kertészeti, háztartási és gazdasági képzése és az általános műveltség emelése volt.  Az egyéves időtartamú képzés 1922-ig folyt, ekkor a képzési időt 3 esztendőre emelték, a képzés tantervét korszerűsítették, az épületállományt (internátussal is) bővítették. Az iskola neve „Magyar Királyi Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet”, de ez a későbbi működés során még többször változott.

Az első világháború és a trianoni következmények nem voltak pozitív hatással az intézményre, a leányokat nem tudták otthon nélkülözni, a határral kettéosztott megye odaáti oldaláról is voltak növendékek. A húszas évek elején kevés növendéke volt az iskolának. Úgy alakult, hogy a társadalmi igény megvolt az iskola működésére, hiszen a továbbiakban még csaknem harminc évig létezett a leánynevelő intézet.

1924 –ben  az intézmény  az alapító, a volt földművelésügyi-, kereskedelemügyi miniszter (gróf dr. Serényi Béla 1866-1919) tiszteletére, felvette a „Putnoki magyar királyi gróf Serényi Béla Gazdasági Felsőleánynevelő Intézet és Gazdasági (háztartási) Szaktanácsadó Állomás”  nevet.

Az iskola országos beiskolázásúvá vált. A beiskolázottak jobb módú családok gyermekei, akik meg tudták fizetni a viszonylag magasabb tandíjat. A földművelési miniszter irányítása alatt működtetett iskolában mintaszerű oktatás folyt, a képzési helyek jól felszereltek voltak, az intézet területén példamutató rendet tartottak.

A leányok elméleti tudást, műveltséget szereztek itt – tantárgyak: hit és erkölcstan, irodalomtörténet, a Magyar nemzet története, gazdasági és háztartási számtan, francia és német nyelv, - emellett természetesen a gyakorlati oktatás is igen színvonalas volt. Az ezzel kapcsolatos tantárgyak: konyhatechnika, zöldségtermesztés, méhészet és selyemhernyó termesztés, szabás-varrás, kézimunka, gyümölcs és szőlőtermesztés, háztartási vegytan és áruismeret stb.

Az intézet területén működött a tankert (7 kh), amely dísznövény-, zöldség-, faiskola-, gyümölcsöskertből és 2 db meleg víz fűtéses üvegházból állott. A kert korszerű öntöző- berendezéssel volt ellátva, a vízellátásról - alternatív módon - szélkerék vagy benzinmotorok (Ottó motor) segítségével gondoskodtak. A kert területén nyert elhelyezést a tanméhes is. A tankert nyugati oldalán kialakított istálló épületekben tartották az intézet baromfi-, ló-, szarvasmarha- és nyúlállományát. A baromfik szaporításához keltetőgéppel is rendelkeztek. Az állatállomány takarmányszükségletét 20 kh saját szántóterületen termelték meg

Az intézetet sok belföldi és külföldi vendég meglátogatta, az itt folyó képzésnek országos híre volt. A második világháború után a képzés az új társadalmi rend igényeihez igazítva az ötvenes évek elejéig folyt.

134_0_300.jpg

 


Források:
1. Darányi Ignácz: Útmutatás a szőlőművelésre Budapest 1899
2. A putnoki Magy. Kir. Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet ismertetése, Budapest Pallasz Ny. 1926
3. Dr. Gajáry László A putnoki Magy. Kir. gróf Serényi Béla Gazdasági Felső Leánynevelő Intézet és Gazdasági (Háztartási) Szaktanácsadó Állomás Értesítője az 1937-38 évről, Ózd
4. Csiky László: Mezőgazdasági szakoktatásunk kialakulása, fejlődése és mai helyzete, Budapest 1943
5. Rendek Magdolna: Mezőgazdasági szakoktatás a dualizmus korától a II. világháború végéig
6. Andók György: A mezőgazdasági szakképzés története Putnokon, Gömöri múlt és jelen sorozat, Putnok, 2010 (A két iskola működését a könyv 17. oldalától a 44. oldaláig terjedő rész mutatja be.)

Internet:
http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/4.21/knezy_judit_haztartasi_iskolak.pdf
http://www.serenyi.sulinet.hu/
Leánynevelő intézet: http://pvtv.hu/tarolo/kulso_web/videotar/player.php?pl_file=file=./galeria/ertektar/20030620_leanynevelo.mpeg.flv&desc_file=./galeria/ertektar/20030620_leanynevelo.mpeg.flv.txt&statfile=/stat/20030620_leanynevelo.mpeg.flv

Iskolatörténeti sorozat a Putnok Városi Televízióban /mappa/:
http://pvtv.hu/tarolo/kulso_web/videotar/index.php?command=filelist&root_dir=./galeria/ertektar/isk_tort