Diósgyőri Papírgyár

Kategória: IPARI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOK
Cím/hely: Miskolc
Weboldal: www.dipa.hu

A diósgyőri papírmalmot a Gömör vármegyéből származó Martinyi Sámuel alapította valószínűleg 1782-ben (pontos adatok nem állnak rendelkezésre). A papírmalom nagy nehézségek között működött, elsősorban a minőségi rongyellátás biztosítása okozott nehézséget. Martinyi halála után az özvegye eladta a malmot, így került 1842-ben Fiedler Károly kassai kereskedő és társai kezébe. A papírgyár, ami ekkor sokkal inkább manufakturális, mint gyári, ipari jellegű volt, kezdetektől komoly sikereket ért el termékeivel. 1846-ban már megkapta az ipari kiállítás nagy ezüstérmét, nagy vevőköre volt, több raktárat, lerakatot is létesítettek és Fiedler Károly jó üzleti kapcsolatai révén hozzá tudtak jutni jó minőségű alapanyaghoz is. Már ekkor 24 féle papírt készítettek. A papírgyártás iparosodásával együtt járt a nagyobb termelékenységet, tömegtermelést biztosító technológiák bevezetése, de a diósgyőri papírgyár megmaradt a régi típusú, finomabb papírok készítésénél. Még később, a papírgép megjelenése után is fennmaradt a merítő szitás technológia is. Jó minőségű termékei révén rendszeresen kapnak állami megrendelést. Valószínűleg 1846-tól dolgozik a gyárba a kiváló szakember, Greutter Antal, aki később a tulajdonosok közé is bekerült és komoly műszaki fejlesztéseivel

újabb lendületet adott a termelésnek. Az 1870-es évek végére a fejlesztések abba maradtak, valószínűleg tőkehiány miatt és a tulajdonosok eladták a gyárat.

Az új tulajdonos az Iglóról származó Kolba Mihály lett. Kolba jelentős műszaki fejlesztésekbe fogott, az 1890-es világkiállításon megvett egy svájci hengerszitás papírgépet négy hollandival együtt, valamint új, nagyobb teljesítményű víz és gőzerőgépet telepített. Ezek munkába állásával jelentősen nőtt a termelés. Ettől az időtől beszélhetünk a mai értelemben vett papírgyárról. Ezek a változtatások, a jól képzett szakembergárda aktív közreműködésével valósultak meg, miközben a gyár megtartotta hagyományos, kiváló minőségű termékeit. Folyamatosan részvettek hazai és külföldi szakkiállításokon, melyek közül a legnagyobb elismerésben au 1900-aa párizsi világkiállításon részesültek, ahol termékeikkel elnyerték a kiállítás nagy aranyérmét.

A papírgyár köré az idők folyamán munkáslakások épültek, egyszerű szoba-konyhás épületek, ahol általában 2-3 gyerekes családok laktak. 1876-ban már 36 állandó munkása és 5-10 közötti alkalmi munkása volt a gyárnak.

A gyár, tekintettel jó minőségű termékeire, rendszeresen kapott állami rendeléseket, 1925-től pedig megkezdték a bankjegy alappapír gyártását is. A gyártelep folyamatosan terjeszkedett, megvásárolták a környező telkeket és új részleget építettek.

Kolba Károly halála után, az 1920-as évek végén a fiai vették át a gyár irányítását, Kolba Róbert lett a gyár igazgatója. Ezekben az években már komoly gazdasági problémákkal kellett a vezetésnek szembenéznie, aminek eredményeképpen elvesztve az önállóságát és a gyár Magyar Nemzeti Bank vezette részvénytársasággá alakult. Ezzel a szerkezettel sikerült átvészelniük a gazdasági világválságot. A nehézségek ellenére még ebben az időben is toboroztak külföldről képzett szakmunkásokat. A második világháború éveiben kirabolták az irodákat, felbecsülhetetlen értékű gyártörténeti dokumentum semmisült meg, de komoly kár az épületben és a berendezésekben nem volt, így a termelés már 1945 februárjában beindulhatott. 1948-ban államosították a gyárat, majd több lépcsőben - 1952-ben, 1956-57-ben - korszerűsítették. 1963-tól a Papíripari Vállalat részeként működött. A cél továbbra is a különleges papírminőségek gyártása volt (személyi okmányok, bankjegy papírok, bélyeg papírok, rajzpapírok: a műszaki rajzokhoz használt un. "dipa", azaz diósgyőri papír).

A rendszerváltás után, 1993-ban a Pénzjegynyomda Zrt. tulajdonába került és azóta részvénytársasági formában működik. Az ország egyetlen bankjegy- és biztonsági papírgyártó vállalata. A cég 1995-1997 között nagyszabású gépi beruházást hajtott végre, amivel megvalósultak a modem biztonságipapír-gyártás feltételei. 2002-től már külföldre is szállítanak bankjegy alappapírt és minősített NATO-beszállítók is lettek.

1982-től a hagyományok őrzésére papíripari múzeumot rendeztek be és működtetnek a gyár területén, ahol egy korabelit idéző papírmerítő műhelyt is megtekinthetnek a látogatók.

146_0_300.jpg

 


Források:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3sgy%C5%91ri_Pap%C3%ADrgy%C3%A1r