Hajnóczy barlang

Kategória: TERMÉSZETI KÖRNYEZET
Cím/hely: Cserépfalu
Weboldal: www.cserepfalu.hu/ertektar

A Hajnóczy-barlang a Dél-Bükkben található Ódorvár legnagyobb és cseppkövekben leggazdagabb barlangja. 1971-ben fedezték fel a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium diákjai.

Feltérképezett hossza: 4,125 m mélysége: 90 m, a bejárattól mért magassága: 23 m. 

Hazánk legidősebb barlangjai közé tartozik. Itt találták a Bükk hegység legősibb emlősfaunáját, melynek kora 700.000 évre tehető. A kormeghatározó maradványok az Ursus deningeri állkapocs és végtagcsontjai, valamint a kisemlősök fogai, úgymint, Mimomys savini, Mimomys pusillus, Glis sackdillingensis és Allocricetus éhiki” (Kordos László (2002).  

A barlang kialakulásában a termálvizes, koróziós és tektonikus folyamatok egyaránt szerepet játszottak. A szűk járatok tágas termeket kötnek össze. A karcsú, magas cseppkőoszlopok egyedi szépséget kölcsönöznek a Galériának. Az Óriás teremben, a Rom-teremben és a Labirintusban hatalmas leszakadt sziklák teszik izgalmassá a barlangjárást.  A barlang fejlődéstörténetében a kitöltődéses korszakokat, reaktiválódási periódusok követték. A Grand Kanyon oldalfalán jól látható, hogy a jelenlegi járatszint felett mintegy 4-5 méterrel magasabban volt egy feltöltődési szint, de utána egy újabb aktív szakasz következett, ami elszállította a korábbi kitöltés anyagát. Általában az ilyen korú üregek jobbára már a szenilis (feltöltődött) korszakukban vannak. 

A Bükk-hegység barlangjai közül a Hajnóczy-barlang kirí a cseppkőgazdagságával. A Galériában a főte merőlegesre állítódott réteglapokból áll, melyek közül jelenleg is folyamatosan csepeg a víz, építvén a cseppköveket. Itt nem ritkák a 8-10 cm átmérőjű, 2,5 -3,5 m magas sztalagmitok. A barlang ritkábban látogatott, nehezebben megközelíthető részein még eredeti tisztaságban láthatunk cseppkőképződményeket a „Csipkevárat” a „Pietát” az „Angyalkát”. Korábban több helyen lehetett látni „madárfészkeket” bennük „barlangi gyöngyöket”. Ezek a mikro képződmények a „nagy érdeklődés” miatt megfogyatkoztak. Ritkaságszámba megy a barlangban a több méter hosszú, combvastagságú kannelurák előfordulása, amelyekből a Hajnóczy barlangban többet is találunk.  Ugyancsak ritka képződmény a több nm-es „lófogasfal” ami a nagy magasságból cseppenő víz hatására keletkezett. „Gutta cavat lapidem”. (A csepp kivájja a követ.) Különleges ékei a barlangnak, a fizika törvényszerűségeit némiképp cáfoló heliktitek, amelyek keletkezéséről több elmélet is született, ugyanis a legtöbb barlangi képződménnyel ellentétesen felfele és több irányba elgörbülve képződtek. Ezek mérete a néhány mm-től a pár cm-ig terjed. Több nm-nyi felületet borít a barlangban általánosan viszonylag lassan mozgó víz által alakított tetaráták. képződmények tisztasága, szépsége és eredetisége csak nagyobb távolságból való szemléléssel oldható meg. A barlangban több helyen több négyzetméternyi felületet borítanak kalcit kristályok.  Az összetett genetikai folyamatok emlékei és változatos formakincsei országos viszonylatban is egyedi barlangászati értéket képviselnek. A természetes állapot érintetlensége vonzotta a tudományos kutatókat.

A debreceni, miskolci és szegedi egyetem kutatóműhelyének munkatársai az elmúlt évtizedekben több jelentős vizsgálatot végeztek. A legjelentősebb ezek közül az 1978 óta folyó radon- mérés sorozat.

A barlangot a tiszaföldvári Hajnóczy József Sportegyesület kutatja. A feltárás és a tudományos vizsgálatok eredménye közel 150 publikációban, szakdolgozatban, disszertációban jelent meg.  A barlang szépsége, változatos formakincse, az aktív működés jelei a tudományos, szakmai és laikus érdeklődők számára csak akkor őrizhetőek meg, ha zártsága, szigorú védettsége és ellenőrzött látogatottsága fennmarad.

Források:
Baráz Csaba /szerk./(2002): A Bükki Nemzeti Park – Hegyek, erdők emberek Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Eger (p. 196., 402-403.)
Gósz Zoltán-Kocsis Ildikó (1986.): A Hajnóczy-barlang izometrikus térképe Székesfehérvár – Földmérő és Térképészeti Főiskola Diplomadolgozat
János Hír (1992.): Hamster remains (Rodentia, Mammalia) from the Lower Pleistocene of the Hajnóczy-cave Hungary Fragmenta Mineralogica et Paleontologica 15. (p.139- 158.) Budapest
Hír János (2003): Ursus deningeri Reichenau maradványok az odorvári Hajnóczy-barlangban In: TISICUM – a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok Évkönyve XIII.(p.11- 19.) Szolnok
Kocsi Gábor (1996.): Barlangászok radontól eredő sugárterhelésének becslése Debrecen – Kossuth Lajos Tudományegyetem Diplomadolgozat
Kocsis Emília – Varga Csaba (1972): A Hajnóczy-barlang feltárása Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 6. sz.
Kordos László (1984.): Magyarország barlangjai (p.169-173. Gondolat Budapest
Kordos László (2002.): A bükki barlangok ősemlősmaradványai in Baráz Csaba (szerkesztő): A Bükki Nemzeti Park- Hegyek, erdők, emberek (p. 196.) Bükki Nemezti Park Igazgatósága Eger
Miklós Gábor (1978.): A Hajnóczy-barlang mikroklímája Karszt-és Barlang 1978. I-II.sz.(p.11-19.)
Mizser Lajos (1977.): A helységnévkutatás nehézségei Borsodi Szemle 22. k. (p.83.)
Mucsi János - Mucsi László (1987.): A Hajnóczy-barlang mikroklímájának hatása az egészséges populáció légzésfunkcióira Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdőügy
Mucsi László (1986.): Az odorvári Hajnóczy-barlang terápiás hatékonyságának vizsgálata természeti hatótényezőkön keresztül Szeged – JATE – TTK TDK dolgozat – kézirat
Németh Gyula - Kocsis Emília - Varga Csaba (1974.): Az Odorvár és a Hajnóczy-barlang Matyóföld 1974/75. (p.103-112.) Mezőkövesd
Nováki Gyula-Sándorfi György (1992.): A történeti Borsod vármegye várai (az őskortól a kuruc korig) Magyar várkutatók Egyesülete Budapest - Miskolc (p.26-27. 79.)
Pásztor Péter (2010: Háromdimenziós barlangtérkép elkészítésének matematikai problémái Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar – Bolyai Intézet – GeometriaiTanszék – Diplomadolgozat
Solymosi Rita - ifj. Varga Csaba (2011.): Barangolások az ódor-vári Hajnóczy-barlangban 2013-ban a Népszerű Tudományos és Kulturtörténeti Filmek Nemzetközi Fesztiválján, Szolnokon bemutatott film /29´/
Dr. Somogyi György - Dr. Lénárt László - Hakl József - Németh Gyula (1987.): A radonkoncentráció szezonális változása egyes bükki barlangokban – Oktatási intézmények karszt- és barlangkutató tevékenységének II. Országos Tudományos Konferenciája
Sugár István (1980.): Borsodi oklevelek a Heves megyei levéltárban 1245-1521 Miskolc
Varga Csaba (1978.): Az odor-vári Hajnóczy-barlang Karszt- és Barlang 1978. I-II.sz. (p.7-10.)
Varga Csaba (2003.): Hajnóczy-barlang In: Székely Kinga /szerk./: Magyarország fokozottan védett barlangjai Mezőgazda Kiadó Budapest (p.200-204.)
ifj. Varga Csaba (2000.): Személyiség, rekreáció, barlangászat Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar – diplomadolgozat
Dr.Varga Lajos (1994.): Adatok a dél-bükki Odorvár történetéhez A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadványa: (p.1-60.)