szirmabesenyői Szirmay Kastély

Kategória: ÉPÍTETT KÖRNYEZET
Cím/hely: Szirmabesenyő


A./ Történeti leírás:

Az építés pontos ideje nem ismert, közvetett forrásokból következően 1730-1740 között építette gróf Szirmay (Desseffwy) Tamás. Az eredetileg 4 termes épületet a XVIII. sz. végén gróf Szirmay József bővítette, majd stílusából ítélve a XIX. sz. első évtizedeiben gróf Szirmay János 4 saroktoronnyal gazdagította. A bejárati rizalit, majd a nyugati oldalhoz csatlakozó szárny építésével, a XIX. sz. végére a kastély Szirmay István, ill. Alfréd idején elnyerte végső arculatát. A XX. században, az 1945-ben történő államosításig gróf Szirmay Eszter és férje Dabasi Halász Zsigmond tulajdonát képezte. Az államosítás után iskolai célra használták, majd az új iskola megépítése után funkciója nem lévén, mindmáig üresen áll.

B./ Az épület egyedi jellemzői: (Joó Tibor régész alapján)

Szirmay kastély. Egykori parkban szabadon álló, részben alápincézett négy saroktornyos épület.... azonosító: 3208. Törzsszám 1218. Védettség: műszaki védelem. Jelleg: építmény, eredeti kategória lakóépület, főtípus: kastély, Hrsz.: 206/5. KSH kód: 9496.

Leírás: hosszúsága 58 m, szélessége: 16.5 m. A toronypárok közti táv 48 m. Alapterület 1.162 m2. Kilépés Ny. 9 m. Nagyterem 80 m2. Pincében 4 dongaboltozatos terem. Tetőgerinc magasság: 10,5 m. Falvastagság 0,87-0,95 méter, de vannak 1,4 méter vastag falai is. Anyaga: mészkő + tégla.....”

Az épületet az 1950-es években iskolai célokra átalakították, tantermeket, irodákat, szertárakat,  szolgálati lakást kialakítva. A kastély eredeti állapotának alapszintű visszaállítása, valamint a legfontosabb állagmegóvási munkálatok elvégzése a múlt század végén megtörtént. Az üresen álló, raktárként használt, romos épület hasznosításának első lépéseit az önkormányzat tette meg 2015-ben. A felújítás és újrahasznosítás kérdése napirenden van, tanulmány készült.

92_0_t 92_1_t 92_2_t
92_3_t 92_4_t 92_5_t
 


Források:
– Fejezetek Szirmabesenyő múltjából. (Szerk.: dr. Lénárt Béla, dr. Rémiás Tibor, Szirmabesenyő. 2000)
– Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története, Debrecen 2005.
– Szirmabesenyő 1939-2009. (Szerk.: dr. Lénárt Béla, Kollár Gábor, Kőhalmi Zoltán, Szirmabesenyő 2009.)
– Kéziratok: dr. Lénárt Béla: A szirmai és szirmabesenyői, cserneki és tarkeői gróf Szirmay család története;
– Örökségturisztikai és kulturális rendezvényközpont a szirmabesenyői Szirmay kastélyban című tanulmány.