Cigándi apróbéles

Kategória: AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG
Cím/hely: Cigánd


A termék története:
A Tisza hosszú ideig meghatározta az itt élő emberek életét. A folyó szabályozását hosszas huzavona után 1857-ben kezdték meg és két év alatt elkészítették a tiszai és a bodrogi töltéseket Tokajig. A folyóktól elhódított településeken megkezdődhetett a mezőgazdasági
termelés. A földterület nagysága 9887 holdra emelkedett. Az évszázadok alatt lerakódott szerves anyagok tápértéke miatt rendkívül jó termőföldek voltak. A parasztság nem ragaszkodott a régi, megszokott dolgokhoz, mert minden újat, ami hasznosnak látszott
kipróbált, és ha jónak találták, átvették.
Vajda Bertalanné született Balla Erzsébet Cigándon, 1924. augusztus 24-én 3973 Cigánd, Kertköz u. 35. szám alatti lakos elmondása szerint már gyermek korában ismert volt számára a ,,cigándi apróbéles”. A szántóföldi növények közül a búzát, a napraforgót meg tudták termelni. Adott volt a két legfontosabb alapanyag. A liszt, és a napraforgóolaj. 1945-ig működött Szárazmalom, ez majdnem olyan volt, mint a daráló, csak nagyobb volt a köve. Két olajütő is üzemelt akkoriban a településen. Az ártéri területeket és a kerteket gyümölcsfákkal ültették be, főképpen szilvafával, amiből lekvárt is főztek. Cukorrépát is termeltek, melynek értékesítése során nagyobb mennyiségű cukorhoz jutottak. A tészta összeállításához diónyi zsírt morzsoltak el a liszttel és tejjel dolgozták össze. Ezek az alapanyagok szinte minden háztartásban minden alkalommal megtalálhatóak voltak az étel gyakori elkészítéséhez. A háztartást a „mami” vezette, a gyermekek nevelése is az ő feladata volt, mivel a fiatal szülök a mezőn dolgoztak. Fontos volt, hogy a család számára az étel finom legyen, gyorsan elkészüljön, a kamrában ott legyen a hozzávaló. A munkamegosztás fontos volt, ezért a lányokat bevonta a béles készítésébe, különösen a tésztanyújtást tanulták meg tökéletesen.
A termelőszövetkezetek alakulásával a család szerkezete megváltozott. A településről nagyon sok férfi az ország különböző helyein talált munkát, a gyerekek óvodába, iskolába, kollégiumba kerültek. Egyre ritkábban került a család asztalára friss apróbéles.

„A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány működtetője a 2000 óta fennálló Falumúzeumnak. Célja a Bodrogközben és Cigándon megtalálható hagyományok és szokások, valamint a tárgyi és épített örökségünk ápolása és gyarapítása. A szokások megelevenítésével ismertetjük meg a lakosság és az idelátogatók minden korosztályát. Fontosnak tartjuk a gasztronómiai értékek átadását. Minden rendezvényen - kiemelten az évente megrendezésre kerülő Béles fesztiválon - bemutatjuk és kóstoltatjuk a kemencében sült „kőt” béleseket, a különösen kedvelt káposztás batyut és a cigándi apróbélest, melyet csak Cigándon sütnek.

Az egészséges táplálkozást is igyekszünk figyelembe venni, ennek érdekében mi zsír és tej helyett tejfölt használunk és csak a tojás sárgáját dolgozzuk bele a tésztába.

A Cigándi Falumúzeum és „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány kapcsolata különleges hangulatot kölcsönöz a múzeumnak. Igazi élő múzeumról van szó. Szinte nincs olyan nap, hogy ne sülne apróbéles, a kemencében sült „kőt” béles, ne rotyogna az üst, ne hangzana el egy énekszó, vagy éppen ne emlékeznénk meg valamely neves, hagyományos népi ünnepünkről. Szőnek az öregek, fő a szilvalekvár (természetesen rézüstben hagyományos technológiával), készül a kásáskáposzta, korongoznak a gyerekek, messziről jött vendégeket kalauzolnak a házigazdák, májust járnak az ovisok, az MTV archívumának táncolnak, énekelnek az öregek, ropják a sarkantyúsok. Közben pedig egyre gyarapszik a kiállítási anyag és várja az új kiállító terek megnyitását, amire nem is kell sokat várni. 2014-től épül a „Bodrogközi skanzen”, új épületekkel, új kiállítóterekkel, új kiállításokkal. Érdemes lesz meglátogatni a kisvasút terepasztalt, a panoptikumot és a 7,5 méteres őrtornyot!

A termék általános besorolása:
- „olajban sült töltött tészta”, „cigándi apróbéles”

Összes külső és belső jellemzője:
Gyúrt, könnyen nyújtható tészta. Tölteléke lehet: tehéntúró, kapros tehéntúró, azonban a legjellemzőbb a szilvalekvár.

Alapanyagok:
- tészta: finomliszt, tojás, só, porcukor, tejföl
- töltelék :
túrós töltelék esetén: tehéntúró, tojás, porcukor, vaníliacukor, citrom héj vagy aporlevél vagy szilvalekvár.

Sütés:
Sütése forró napraforgóolajban történik. Kb. 8x8 cm-es négyzet alakú töltött tészta, aranysárgára sütve.
Kellemes sült illatú, enyhén édes, kispárna alakú béles. A jó étvágyú férfiak „széllel bélelt” bélese. Derelye metszővel formázott, olajban sütött töltelékes termék, amely felpuffad hólyagos állagú.

Hozzávalók
Tészta: ½ kg finomliszt, 2 db tojás sárgája, 1 csipet só, 1 maréknyi porcukor, 4-5 dl tejföl, amivel könnyen nyújtható keménységű tésztát készítünk.
Töltelék: ½ kg tehéntúró, 2 db tojás, 2 db vaníliacukor, 2 maréknyi porcukor vagy kapros túró, illetve szilvalekvár.
Sütéshez: 0,5 l napraforgó olaj.

Elkészítés:
A tésztát cipó alakúra formázzuk, majd 1-2 órát pihentetjük, hogy könnyen nyújtható legyen. Ezt követően 3 egyenlő részre osztjuk és alaposan kidolgozzuk, egyenként vékony metélt tészta vastagságúra nyújtjuk. A kör alakúra kinyújtott tészta egyik felére a töltelékeket teáskanál segítségével kis kupacokba 10cm távolságra helyezzük, majd a másik felét ráhajtjuk. A töltelék kupacok mentén újjal összenyomkodjuk, és derelyemetszővel feldaraboljuk négyzet alakura. A másik két cipót ugyanígy készítjük.
Forró bő olajban aranysárgára sütjük, közben egyszer megfordítjuk. Akkor jó, ha megpuffad és hólyagos, állaga pedig kellemesen omlós lesz. Papírszalvétára tesszük lecsöpögni. Tálaláskor porcukorral ízlés szerint megszórjuk.
Átlátszó celofán zacskóba, 3-4db kerül csomagolásra.

22_0_740.jpg

 


Források:
- Az ezeréves cigándi malom - Életképek a cigándi nép táplálkozási köréből, a múltból és jelenből, írta Sátoraljaújhelyben, a cigándi estén előadta Kántor Mihály: „Azért csak megemlítem, hogy pl. a mai Cigándon 30-féle levest, 19 vastag ételt és 22 –féle süteményt ismernek…Sütemények: tekercs vagy kötelbak, büffencs, csőröge, apró béles…”
Forrás: Sárospataki Hírlap. szerk. Gulyás József, 1927: Az ezeréves cigándi malom, Sárospatak Rákóczi Múzeum adattára, kézirat 59-72: Házasság és lakodalom Bodrogközön, Cigánd faluba

- „Házasság és lakodalom Bodrogközön, Cigánd faluban – Lakodalmi sütemények voltak a csőröge, a pogácsa, az apró béles...”
Forrás: Nagy István: CIGÁND ÖRÖKSÉGE, Alföldi Nyomda 2004.

- „A Bodrogköz Kulturális Öröksége: Cigándi apró béles„
Forrás: Kútvölgyi Mihály - Viga Gyula: Kincses Bodrogköz, Gyomai Kner Nyomda Zrt. 2010.