Koncfalva-Telkibánya
Kategória: IPARI ÉS MŰSZAKI MEGOLDÁSOKCím/hely: Telkibánya, Fehér-hegy
Weboldal: http://www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/koncz/koncz_index_hun.html
Telkibányától 3 km-re a Fehér-hegyen Dél-nyugati oldalában található Koncfalva egy XV. századi bányatelepülés, amely jelenleg országos védelem alatt áll, kategóriája ipartörténeti rom.
z erdő közepén lévő középkori bányásztelepülés, 28 db épület romból áll, amelyeknek jelen időszakra csak falmaradványai maradtak fenn.
A középkorban a kitermelt ércek (kiemelten: arany, ezüst) önálló kis településeken történtek úgy, mint Koncfalván, amely a térség egyik legjelentősebb ilyen jellegű települése volt. Ezen a területen tisztították a nemesérceket, és a munkanapokon (heti hat napon keresztül) a bányászok itt voltak elszállásolva. Az arany és az ezüst mosásához szükséges volt folyó vízre, amit a területen a Kánya-hegy alá bemenő Veresvízi-patak biztosított.
A területen az aranyat és ezüstöt tartalmazó szulfidásványok az ércben hintve, vagy repedések menti erekben (néhány mm) fordulnak elõ. A kitermelt kemény, kovás ércet először össze kellett törni olyan apróra, hogy a lényegében csak tiszta arany- és meddő (kvarc és egyéb) töredékekből álló zúzalékot kapjunk. Ezt a műveletet kezdetben kézzel, majd később vízzel meghajtott zúzókban végezték kalapácsok és kemény kvarcitból faragott őrlőkövek segítségével. Az őrleményből a meddőnél jóval nagyobb fajsúlyú aranyat mosással és ülepítéssel választották el.
Az ehhez szükséges víz állandó hozamát a Veresvízi-patak felduzzasztásával, víztározókkal biztosították. A középkorban a végeredmény olvasztását is helyben végezték a környező erdők bükkfájából égetett faszénnel, majd elszállították.
Tompa Mihály „Verespatak” című költeményében Koncfalva egyik legendáját, a bányászok tragédiáját dolgozza fel.
„A veres patak - szól a monda, -
A gyilkoló sziklák alatt,
- Kik háromszázan voltanak, -
A holtak véréből fakadt.
S mig az idő betelni nem fog,
Mely a szellemnél irva van:
Foly a patak s eret kutatni
Jár a bányász haszontalan;
De majd megenyhül bősz haragja,
- A vérszin forrás enyész, -
S mikép hajdan volt, Kányahegyben
A gazdag bánya nyitva lész.”
Források:
- www.geology.uni-miskolc.hu/geoturism/koncz/koncz_index_hun.html
- http://brainmanpictures.piwigo.com/picture?/15675
- www.geocaching.hu/images.geo
- http://mfv.hu/heti_rovatok/?cid=209
- http://telkibanya.hu/
- Érc és Ásványbányászati Múzeum közleménye 1 (2004)
- Benke István – Telkibánya bányászatának története (2001)