Sajópálfalai könnyező kegykép és az ahhoz történő búcsújárás

Kategória: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
Cím/hely: Sajópálfala
Weboldal: www.sajopalfala-gorkat.borsodweb.hu

A Sajópálfalai Görögkatolikus Templomban 1717. január 6-tól február 16-ig véres könnyeket hullatott az Istenszülő képe. Az esetet kivizsgáltatta az egri érsek és a munkácsi görögkatolikus püspök. Mindketten engedélyezték a búcsújárást. Bár a képet Egerbe szállították, Sajópálfalán megmaradt a könnyezés emléke. Másolatot készítettek a képről, és a XX. század elején újra indultak a zarándoklatok a kegyhelyre. Ez a hagyomány megerősödött, amikor 1973-ban (256 évi hányattatás után) visszakerült az eredeti kép a kegytemplomba. Október harmadik vasárnapján gyalogosan és autóbuszokkal sokan érkeznek a környékről és az ország minden részéről, hogy virrasztva, imádkozva kérjék az Istenszülő közbenjárását életükre, hazánkra, népünkre. Szeptember első vasárnapján pedig az országban működő Ruszin Önkormányzatok tagjai érkeznek az Országos Ruszin Búcsúra Sajópálfalára, a kegyképhez.

A megyénkben működő közel hatvan görögkatolikus egyházközség évente legalább egyszer szervezett formában elutazik a sajópálfalai kegyképhez. Ezen túl az ország minden részéből mennek vallásos és érdeklődő emberek a kegyképhez. A Csíksomlyót, Máriapócsot, és Máriazellt összekötő Mária út közepén található Sajópálfala. Ezzel bekapcsolódott a kegykép a nemzetközi Mária zarándoklatok útvonalába.

Ezen szellemi kulturális örökség megőrzése erőt adhat a kicsiny közösségeknek, melyek vallásos hagyományaikat évszázadok óta őrzik, hogy azokat felfrissítsék, és közkinccsé tegyék.

A sajópálfalai kegykép és búcsújárás sajátossága, hogy a kegykép évszázadokon át tartó távollétének ellenére sem felejtették el azt, folyamatosan kérték vissza, illetve eltűnése után kitartóan kutatták, amíg meg nem találták.

A közösség hűségének, erős hitének hordozója és bizonyítéka ez a kegykép, és a megújuló, egyre erősödő búcsújárás.

Ez a kis közösség nem csak hagyományait őrzi, hanem lelkületében is hűséges az őseihez.

52_0_740.jpg

 


Források:
- A Magyar Görög Katolkius Egyház története In: A Magyar Görög Katolkus Egyház honlapja: http://www.gorogkatolkius.hu/?muv=egyhaztortenet&menupont=1
- A sajópálfalai egyházközség honlapja: http://sajopalfala-gorkat.borsodweb.hu
- Belting, Hans: Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt, Balassi Kiadó, Budapest, 2000.
- Jordánszky Elek: Magyar Országban’ s az ahoz tartozó Részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelmi képeinek rövid leírása, Pozsony 1836, 106-107 (Fakszimile kiadás: Budapest 1988.)
- Kisfalusi János: Reménységünk a könnyező Szűzanya, 1994.
- Nagymihályi Géza: Hitvallás, liturgia, ikon a keleti kereszténységben, Kairosz 2000 Kiadó, Budapest, 2005.
- Papp Faber Erika: Égi Édesanyánk könnyei- Tizenkét könnyező Mária-kép a Kárpát medencében, Romanika Kiadó, Budapest, 2008.
- Pásztor Gergely: A sajópálfalai könnyező kegykép rövid története In: Velünk az Isten! Emlékkönyv Keresztes Szilárd püspök 70. születésnapjára a kispapoktól Nyíregyháza 2002.
- Dr. Pirigyi István: A magyarországi görög katolikusok története I. k., Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1990.
- Puskás Bernadett: A görög katolikus egyház művészete a történelmi Magyarországon: Hagyomány és megújulás, Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Nyíregyháza, 2008
- Szmrek Zsuzsanna: A sajópálfalai Görög Katolikus Egyházközség története (szakdolgozat), Nyíregyháza, 1997.
- Tóth Sándor: az igazi ikon In: Új Ember, 2003. LIX. Évf. 11. szám
- Gál Halász Anna: Gyógyító könnyek, regény, Sajópálfala 2011.