Minorita rendház és templom, valamint Kelemen Didák munkássága

Kategória: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
Cím/hely: Miskolc
Weboldal: www.miskolc.minorita.hu

A mai Miskolc belvárosához közel elhelyezkedő Mindszent tér egy sokáig önálló középkori település nevére utal. Az avasi hegy északkeleti oldalában 10 holdnyi terület tartozott 1724 és 1880 között Mindszent faluhoz. A egykori nevén Szent István mai avasi templom közösségének a reformátussá válása szükségessé tette a városrész katolikus hívei számára a templom építését. A mindszenti templom elődje Mindszent község kápolnája volt, melyből kifejlődött a később katolikus egyházközség. A középkori település megmaradt egyházi épületei közül a Szent Péter és Szent Pál apostolok nevét viselő plébánia templom a barokk korban, 1728 és 1743 között épült a korábban ott álló kápolna helyére kerülve. A kápolna meglétére egy 1507-es korabeli forrás utal. A Miskolcon működő egykori két plébánia közül fekvésénél fogva ez az alsóvárosi jelzőt kapta, helyzeténél fogva belvárosi jellegű egyházi épületről volt szó. A XVI. század második felében a kápolnát a diósgyőri vár akkor zálogbirtokosa, Fáncsy Borbála építette át, felújítva az egykori egyházi épületet. Működése az ezt követő évszázadokban folyamatos volt. Az 1600-as évek végén, az 1700-as évek első évtizedeiben felújításokat, renoválásokat végeztek a templomon. 1716 után a régi templomot lebontásra ítélték és 1728-tól új építésébe kezdtek. Az építkezést 1744-re fejezték be, az építkezés időszakában az apát Máriássy Sándor volt. 1748-ban szentelték fel a főoltárt, melynek aranyozási munkái 1775-re lettek kész. A templom Péter és Pál apostolok névünnepén, az ő tiszteletükre lett felszentelve. A település birtoklásáért a XVIII. században az egri érsek és a munkácsi püspök közt volt jogvita. 1857-ben az uralkodó Ferenc József is ellátogatott Miskolcra és Mindszentre, felajánlva a második torony felépítéséhez szükséges anyagi javakat. Az építkezések 1864-ben kezdődtek el, majd a XIX. század végére a mai alakjában megszületett Miskolc ma is egyik legszebb katolikus temploma.

Kelemen (Sámuel) Didák 1682 Baksafalva - 1744. ápr. 28 Miskolc

Ferences szerzetes, hittérítő, egyházi író, Miskolc híres tudós papja. 1702-ben lépett be a minorita (ferences) rendbe, majd 1704-ben fogadalmat tett. Pappá 1708-ban szentelték fel. 1710-től Nagybányán, 1713-tól Egerben, 1715-től ismét Nagybányán házfőnök. 1717-től a ferences rend magyarországi főnöke lett, 1720-ig, mely évben megalapította rend nyírbátori rendházát és több templomot is épített.   1720 és 1729 között az általa alapított nyírbátori kolostor házfőnöke, közben 1723-tól 1726-ig ismét tartományfőnök. 1730 és 1742 között az általa alapított miskolci rendház főnöke volt. Számos iskolát is alapított. Koháry István, majd főként Károlyi Sándor bizalmasa, az utóbbi segítségével erőteljes katolizáló tevékenységet folytatott a Tisza-vidéken. A katolikus restauráció egyik vezető személyisége a XVIII. század első felében. Az országgyűlésben és a vallásügyi bizottságban állandóan érvényesítette befolyását a katolikusok érdekében. Korának híres szónoka volt. Megjelent művei között a halotti beszédek és az alkalmi szónoklatok emelhetők ki. Gyakran használja prédikációihoz Pázmány Péter műveit, melyet leegyszerűsítve adott elő. Könnyen érthető, kifejező stílusa a barokk próza kor jeles képviselői közé emelte. A miskolci minorita rendházban halt meg, a rendház templomában lett eltemetve.

Főbb művei:
Búzafejek I-II. Kelemen Didák legjelentősebb beszédeinek gyűjteménye (Kassa 1729-1734);
Katekizmus (Kassa 1734);
Dícsértessék az Úr Jézus Krisztus! A keresztény embernek a sidóval az idvesség dolgáról való beszélgetése (Kassa 1736);

 60_0_300.jpg 60_1_300.jpg

 


Források:
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben; 1; 2. 1994; 1995