Lillafüredi Palotaszálló és függőkert

Kategória: KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG
Cím/hely: Miskolc
Weboldal: www.hotelpalota.hunguesthotels.hu

Miskolc a XX. század első évtizedében a megyével egyenrangú közigazgatási szerepet kapott. Társadalmi elitje ezekben az években tudatosan kereste a környezetében rejlő idegenforgalmi előnyöket és fordult Lillafüred, mint üdülőtelep felé. Az üdülőtelepet Vay Béla, XIX. század végi borsodi főispán lányáról nevezték el. A XX. század elején már éttermek, nyaralók vonzották ide a pihenni vágyókat. Igazán azonban a Trianoni béke után merült fel tudatos fejlesztése, miután az ország állami fenntartású üdülői az országhatáron kívülre kerültek. Az állami beruházást az un. Speyer bankkölcsönből finanszírozták, a terveket Lux Kálmán készítette. Már 1925-ben megkezdték a terep előkészítését és a híres Anna barlang feltérképezését a tervezett függőkertek figyelembevételével. Lux Kálmán számára különleges tervezési feladatot jelentett az üreges, barlangok szabta talaj alkalmassá tétele a hatalmas palota felépítésére. A Hámori –tó kialakítása után a legjelentősebb környezeti beavatkozást jelentette a táj arculatába ez a beruházás. Gróf Bethlen István miniszterelnök és Klebersberg Kunó kultuszminiszter egyaránt figyelemmel kísérte a terveket és az építkezés menetét. Az eredeti tervekben gőz- és hidegvíz-gyógyfürdő valamint strandfürdő is szerepelt. Pávai Vajna Ferenc főgeológus kezdte meg a fúrást a gyógyfürdő működtetéséhez szükséges meleg víz feltárásához, de 800 méterhez közel leállították a nagy költségek miatt. A Palotaszálló építésével egy időben Révay Ferenc főerdőmérnök vezetésével feltárták az Anna barlangot is, mely földtörténeti szempontból egyedülálló természeti értékünk. Itt szervezték meg az első és második Lillafüredi Magyar Filmhetet 1939-ben és 1940-ben, mintául a Velencei Biennálé szolgált, melynek fő védnöke Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.

Az új teraszok, sétányok, parkok díszítésére külön kertészetet állítottak fel Majláton. A Szinva-patakot új mederbe terelték és új helyen alakítottak ki egy vízesést.

 

Az építkezéshez homokbányát (Ortástetőn) és palakő-bányát (Kisgyőrben) is nyitottak. 1929-ben már állt a neoreneszánsz stílusú reprezentatív palota, de a függőkertek, teraszok növényzete csak 1935/36-ra került a tervezett állapotba. 1927-1929 között írták ki a pályázatokat a belső munkákra és a berendezések legyártására. Az elsődleges cél az volt, hogy lehetőleg minden magyar termék legyen és a beszerzésekkel a magyar ipart támogassák.

A függőkertek gondozására az államosításig kertész felügyelt. Olyan növényekkel parkosították be, amelyek az építmény összhatását nem zavarták (kúszó növények, törpetuja félék). Az első kis teraszon az 1933-as írótalálkozó emlékére 1969-ben helyeztek el egy emléktáblát, melyet 1980-ban lecserélték József Attilára emlékezve. A sétányra 2001-ben került fel az öntvény emlékoszlop, mely István főherceg 1847-ben Hámorban tett látogatását idézi (korábban az országút szélén, az alagút után állt). 2005 áprilisában került a második függőkertbe, születésének centenáriumán, a Varga Éva által készített József Attila szobor. 1933-ban az országos írótalálkozó, melyet minden évben ismételni terveztek, egy tragikus haláleset miatt a harmadik munkanapon befejeződött. Néhányan még tovább maradtak, így József Attila is, aki ekkor írta a magyar szerelmi líra remekét az Ódát. Ugyanebben az évben itt forgatták a magyar filmtörténet egyik jelentős alkotását, a Meseautót is. A Mátyás terem ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják.

A Palotaszálló korának legnagyobb költségvetésű beruházása volt, építésének szükségessége körül komoly politikai viták folytak az 1930-as években.

A II. világháború végén a szovjet katonaság foglalta el, majd katonai kórház lett. Ezután, néhány átmeneti évet követően, négy évtizedig SZOT üdülőként működött. Közben az 1970-es években teljes felújításon ment keresztül. 1993-ban a Hotel Palota a Hunguest Hotels Rt. szállodalánc tulajdona lett. Nagyszabású felújítási munkába kezdtek, aminek eredményeként egy modern, mai igényeket is kielégítő szálloda jött léte. 2013-ban a miskolci önkormányzat az Észak-Magyarországi Operatív Program pályázatán jelentős összeget nyert a lillafüredi függőkert felújítására, funkciókkal történő megtöltésére. A megújult függőkert minden terasz része új tartalmat kapott (játszótér, költészet, találkozások, szobrászat, vízesés és virágok teraszai).

A Palotaszálló a függőkerttel, a mellette lévő Hámori-tóval és a közeli barlangokkal Magyarország és Miskolc egyedülálló turisztikai látványossága.

Források:
Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, Miskolc 2005.