borsodi lakodalmi fonott kalács

Kategória: AGRÁR- ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG
Cím/hely: Arnót
Weboldal: www.arnot.hu

A lakodalmi kalács több évszázad népi kultúrájában, a paraszti lakodalmakban nélkülözhetetlen csemegeként, jelképes süteményeként funkcionált. A mai lagzikban a menyasszonyi torta tölti be azt a megkülönböztetett szerepet, amelyet a régi, a XX. század első felét megelőző évtizedek, évszázadok alatt a falusi lakodalmakban a kalács töltött be.  A Magyar Néprajzi Lexikon vonatkozó szócikkei tanúsítják, hogy a magyarság körében, a Kárpát-medence szinte minden vidékén ismerték, készítették, fogyasztották a lakodalmi kalácsot. Népi, nemzeti kultúránk sokszínűsége a kalács összetételében, megjelenési formájában, elkészítésének módjában, díszítésében, a lakodalmakban betöltött szerepének változatosságában is megnyilvánult. Borsodban, mint az Alföld és a Felföld néprajzi tájegységén elhelyezkedő vidéken, a hármas fonású, vagyis a fonott, állagát nézve foszlós, hosszúkás, fodros, eleinte kemencében, majd tepsiben sütött kalács terjedt el. 

A fodros kalácsnak az alábbi funkciója volt a korabeli borsodi falusi lakodalmakban:  

1.     a csigacsinálásnál a készítő asszonyokat ezzel is kínálták, és ajándékba is küldtek nekik haza, megköszönve a munkájukat,
2.     pénteken az ajándékot vivők kalácsot, apró süteményt kaptak vissza ajándékba,
3.     a násznagy (a keresztapa) demizsonban borral, a keresztanya süteménnyel, fonott kaláccsal haladt a násznép előtt az utcán,
4.     „a lesőket” (akik elmentek nézni az esküvőt) süteménnyel, fonott kaláccsal kínálták az utcán, a templom előtt,
5.     díszített, „pipiskés” fonott kalácsot adtak ajándékba a papnak és az anyakönyvvezetőnek,
6.     vacsora és a menyecsketánc között felszeletelt fonott kaláccsal kínálták meg a násznépet,
7.     a lagzi utáni hajnalon, a távozásnál a vendégcsaládok ajándékként kalácsot, süteményt kaptak.

A kalács szerepét a torta általános elterjedése a XX. század első felében háttérbe szorította a lagzikban, majd az 1970-es, évektől kezdődően szinte teljesen eltűnt. Ehhez a kézi dagasztás nehézsége, munkaerő igényessége, valamint a modern cukrászati készítmények, sütemények megjelenése jelentősen hozzájárult.

Ha a kalács a lakodalmakban az elmúlt évtizedekben háttérbe is szorult, a családi ünnepeken (pl. keresztelés), a nagyobb kollektív mezőgazdasági munkákhoz (pl. szüret) kapcsolódóan a nagymamák még sok helyen, sok borsodi faluban sütöttek, sütnek kalácsot.

Források:
1. Magyar Néprajzi Lexikon - Akadémiai Kiadó, 1977
2. Makoldi Sándorné: Magyar kalács-mítosz, 2012
3. Dokumentumfilm a novaji kalács készítéséről – fellelhető, megtekinthető a Szentendrei Skanzenben