Vizsolyi Ostya

Kategória: TURIZMUS ÉS VENDÉGLÁTÁS
Cím/hely: Vizsoly
Weboldal: www.vizsolyibiblia.hu

A Vizsolyi Ostya településünk több évszázados gasztronómiai értéke, mely elsősorban katolikus vallási hagyományokból származik, ugyanakkor népszerűsége miatt református családokban is rendszeresen sütötték különösen karácsony és húsvét ünnepéhez kapcsolódóan. Ennek tudása jelenleg összesen 2-3 idősebb néni birtokában van csupán, ezért ennek teljes körű dokumentálása, értékminősítése, illetve továbbiakban közösségi ostyasütő műhelyfoglalkozás keretében való hagyományőrzése és hagyományéltetése az a nemes célkitűzés, amivel ezt a településünkre régen oly jellemző kulináris és vallási hagyományt át akarjuk menteni az újabb generációk számára, ezáltal is megőrizve Vizsoly társadalmának, vallási- és agrár­életvitelének hagyományos módját, életszemléletét. Ezt nem csupán a nemzeti érték veszélyeztetett helyzete, de Vizsoly társadalmi változásainak előrehaladott volta is indokolja, hogy a felnövekvő roma hátterű családok számára mint helyi értéket és identitást is képező hagyományokat taníthassunk meg, már gyermekkortól kezdve, átadva nékik őseink tudását.

A Vizsolyi Ostya bemutatása

Katolikus hagyományból közös gasztronómiai érték:

Vizsolyban az ostyasütés hagyománya elsősorban a katolikus családokra volt jellemző (pl. Kertész család, Jávorszki család, Homyák család stb.), de az elmúlt évszázad folyamán, mind a szocialista trendek, mind a vallásközi ökumenikus párbeszéd hatására a vallási jellege csökkent ennek a gasztro-kulturális értéknek, így sok református család is átvette az ostyasütés hagyományát (pl .Zádeczki, Sváb, Brunszlik, Tóth nevű vizsolyi református családok), melyet az elmúlt évszázadban helyben is általánossá vált vegyes vallású házasságok is elősegítettek a vizsolyi ostya elterjedése érdekében.

Érdekesség, hogy térségünkben a Hemád-völgyén a hagyományőrző Hornyák Lászlóné és Zádeczki Lászlóné tanúsága szerint a környék falvaiban nem találkoztak sehol az ostyasütés, mint házi csemege-készítés hagyományával, pedig egész életükben Vizsolyban éltek, és pl. Homyák Lászlóné a vendéglátásban (kocsma, büfé) is sokat dolgozott így viszonylag kiterjedt ismeretséggel rendelkezik a környékünkön.

Emberi emlékezetnél régebbi időkre nyúlik vissza ez a hagyomány, és mivel jellemzően karácsonyra sütötték a családokban, közösségi esemény volt a családon belül az ostyasütés alkalma. Annak tudása-gyakorlata anyáról-leányra szállt kb. 3 évszázadon keresztül. Homyák Lászlóné szerint édesanyja és nagymamája tanította őt az ostyasütésre, de még ők is a nagymamájuktól tanulták azt egykor az aktuális karácsonyi ünnepre készülődve.

Történelmi adataink szerint az 1705-ös pestisjárványt követően kap Vizsoly nagyobb számú betelepítést a nagyfokú elnéptelenedés orvoslására, mikor is kifejezetten szempont volt, hogy katolikusok kaphattak jobbágytelkeket. Ekkor változik meg az egykor református vallási dominanciájú vizsolyi társadalom a katolikusok javára, ám az ellenreformáció óta mindig is jelen volt katolikusság (1634 után), így ekkortól lehet az ostyasütés hagyományát feltételezni. Mára elmondható, hogy ugyan katolikus vallási gyökerű, de általánosan minden felekezet körében népszerűvé vált, ünnephez kötött gasztronómiai hagyomány, mely a mi Hemád- völgyi vidékünkön kivételesnek számított (érdekes, hogy helyi ostyasütő­ hagyományőrzőinknek meséltem a borsodsziráki molnárkalács hagyományról, de arról nem is volt ismeretük, így nincs feltételezhető/igazolható kapcsolat köztük). Ugyanakkor nem tudunk arról a vidékről beköltözött katolikus családokról sem Vizsolyban, így valószínű, hogy a borsodszirákitól függetlenül, és genuin módon alakult ki ez az érték nálunk, melyet környező falvainkban is csak „vizsolyi ostya ”-ként emlegetnek az emberek.

A vizsolyi ostya tehát helyi történelmi hagyományra, igazolhatóan több évszázados gyakorlatra vezethető vissza községünkben, melynek népszerűsége úgymond meghódította az idők során a református famíliákat is. Az utóbbi évszázad innovációja, hogy míg korábban csak laposan hagyták kihűlni és megkeményedni az ostyát, addig ma már az az elterjedt és uralkodó változata lett népszerű minden családnál, hogy hengeresre feltekerik, és kis ostyacsövet formálva belőle. Vagyis amikor a sütővasat felnyitják, akkor még azon melegében frissen feltekerik egy fakanál nyelére, mely tekerés hatására még gyorsabban hűl és keményedik, és feltekerve cső-alakú formájában fixálódik. Míg minden mai hagyományőrző megemlékezik arról, hogy gyerekkorukban csak laposan hagyták az ostyákat a nagy szüleik, addig ma már az elterjedt ízlés szerint a faluban mindenkitől elvárják/megkövetelik a feltekerést (pedig több munkával jár, ilyen formán sütni...).

Sütővas:

Az ostyasütés lelke a sütővas, mely egyedi gyártású kovácsolt termék (még most is él mellettünk Boldogkőújfaluban egy 82 éves díszmű-kovács mester aki vizsolyi megrendelésekre kovácsol sütővasat). A sütővasban nemcsak az oltáriszentség formáját tükröző kör alakú mintákat kovácsolták bele, de természetesen a Krisztusi szimbólumokat: a keresztet, és az IHS (Jézus görögbetűs névrövidítése) feliratot is. Jelenleg kb. 10 meglévő sütővasat is ismerünk a faluban, ami használatban van az azt gyakorló 4-5 családnál, ugyanakkor természetesen egy-egy sütővas több száz évig működőképes. Mivel a korábbi évszázadokban is a kovácsoltvas termékek, sütővasak drágának számítottak (sokkal inkább mint manapság), ezért a legtöbb ostyasütő család nem is rendelkezett sütővassal, hanem a szomszédok-rokonok kölcsönadták egymásnak. Ma is jellemző (mivel már nem nagyon gyártják, és nehéz hozzájutni), hogy egymástól elkéri az a 4-5 család, aki gyakorolja adventi időszakban az ostyasütést. Jellemző hogy mind a katolikus plébánosnak, mind a református lelkésznek hoznak a hívek ostyát karácsony ünnepén kóstolóba.

A recept:

Az alábbi receptet a 72 éves Hornyák Lászlóné, még a nagymamájától vette át, aki szintén a családi receptgyűjteményben őrizte azt emlékei szerint.

Hozzávalók:

2 1 tej, 1,5 kg liszt, 2 tojás, 70 dkg cukor (kristálycukor), 2 csomag vaníliás cukor, 15 dkg olvasztott Rama Margarin (régebben vaj) - ez a mennyiség mintegy 250 db ostyához elegendő!

Az ostya mérete és alakja: ovális alakú kb 20 cm széles és 12 cm magas oválisról beszélünk (vő. fotódokumentáció).

A sütéshez olvasztanak még 10 dkg Rama Margarint, melyet a sütő vas felületének megkenéséhez használnak kis ecsettel, minden sütendő ostyaadag beleöntése előtt.

Gáztűzhelyen sütik, szabad lángon a legnagyobb gázrózsán a sütővasforma használatával az ostyát, de természetesen a régebbi időkben a sparhelt (masina) szabad tűzén zajlott ez.

Az ostya gyorsan sül, fél perc alatt elkészül egy darab, amit frissen fel is tekernek fakanálnyélre, és úgy teszik ki a tányérra/tálcára hűlni.

Tartós, jól eltartható csemege. A karácsonyi ünnepi ebéd után desszertként, vagy ünnepi társalgási alkalmakon ropogtatni való édes SNACK-ként alkalmazták. Valószínű több száz évvel ezelőtt, amikor az édesipar nem volt ilyen fejlett, és a kakaó-csokoládé szinte ismeretlen drága gyarmatárú volt vidékünkön, akkor édesség gyanánt használták karácsony ünnepéhez kapcsolódóan. A Hornyák családban és tágabb rokonságában nagy népszerűségnek örved a fiatalok is eltanulják, szeretik, és követelik a nagymamától annak sütését: „Nincs karácsony OSTYA nélkül!”- felkiáltással.

Közösségfejlesztési célok:

Szeretnénk, ha ez a hagyomány az elismertség révén, nagyobb méltósággal rendelkezni, megtanulni, megőrizni való vizsolyi kulturális értékként adhatnánk tovább a következő generációknak, valamint Vizsoly fejlődő turizmusának egy újabb értékes gyöngyszeme lehetne, melyhez kapcsolódóan később programokat, helyi csemegeként gasztro-műhely/ostya-látványműhely kialakításával akár kis látványosságot, és vendéglátási attrakciót is kialakíthatnának annak művelői községünkben.

  

Források:
www.vizsolyibiblia.hu saját aloldal