Cigándi kásáskáposzta

A termék története:
A Tisza hosszú ideig meghatározta az itt élő emberek életét. A folyó szabályozását hosszas huzavona után 1857-ben kezdték meg és két év alatt elkészítették a tiszai és a bodrogi töltéseket Tokajig. A folyóktól elhódított településeken megkezdődhetett a mezőgazdasági termelés. A földterület nagysága 9887 holdra emelkedett. Az évszázadok alatt lerakódott szerves anyagok tápértéke miatt rendkívül jó termőföldek voltak. A parasztság nem ragaszkodott a régi, megszokott dolgokhoz, mert minden újat, ami hasznosnak látszott kipróbált, és ha jónak találták, átvették.
Településünk híres volt a káposzta termesztéséről. Szekérrel vitték a sátoraljaújhelyi piacra árulni.
Vajda Bertalanné született Balla Erzsébet Cigándon, 1924. augusztus 24-én 3973 Cigánd, Kertköz u. 35. szám alatti lakos elmondása szerint már gyermek korában ismert volt számára a kásáskáposzta. A szántóföldi növények közül a kukoricát, káposztát, meg tudták termelni. Gyakori volt a családoknál kézi malom. Bözsi néni a mai napig saját készítésű kukorica kásából főzi a kásáskáposztát. Ősszel a kukoricacsöveket úgy válogatja, hogy az egészséges csövet kötésbe köti és felakasztja szellős helyre (kas oldala, kamrában felkötött rúd). Mindig csak annyi kukoricát
morzsol, amire szüksége van a főzéshez. Van kézi és elektromos darálója, amin ledarálja a kukoricát. A lihától megtisztítja, majd átszitálja. A nagyobb szemű kását használja a kásáskáposzta főzéshez.
Jószágot is neveltek, hízlalásukhoz megtermelték a takarmányt. Télen szokás volt disznót vágni. Hurkát, kolbászt készítettek, és zsírt sütöttek, a hús és a szalonna egy részét megfüstölték Ezek az alapanyagok szinte minden háztartásban minden alkalommal megtalálhatóak voltak az étel gyakori elkészítéséhez. Kezdetben csak füstölt szalonnát tettek ebbe az ételbe, később amint a módjuk megengedhette a családoknak egyre több füstölt hús kerülhetett bele. A háztartást a „mami” vezette, a gyermekek nevelése is az ő feladata volt, mivel a fiatal szülök a mezőn dolgoztak.
Fontos volt, hogy a család számára az étel finom legyen, gyorsan elkészüljön, a kamrában ott legyen a hozzávaló. A munkamegosztás fontos volt, ezért a lányokat bevonta az étel készítésébe, így elsajátították a hagyományos ételféleségek készítésének fortélyait.

„A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány működtetője a 2000 óta fennálló Falumúzeumnak. Célja a Bodrogközben és Cigándon megtalálható hagyományok és szokások, valamint a tárgyi és épített örökségünk ápolása és gyarapítása. A szokások megelevenítésével ismertetjük meg a lakosság és az idelátogatók minden korosztályát. Fontosnak tartjuk a gasztronómiai értékek átadását. Az egészséges táplálkozást is igyekszünk figyelembe venni, ennek érdekében mi zsír helyett napraforgó olajat használunk.
A Cigándi Falumúzeum és „A Bodrogköz Tájmúzeumáért” Alapítvány kapcsolata különleges hangulatot kölcsönöz a múzeumnak. Igazi élő múzeumról van szó. Szinte nincs olyan nap, hogy ne sülne apróbéles, ne főne kákáskáposzta, a kemencében sült „kőt” béles, ne rotyogna az üst, ne hangzana el egy énekszó, vagy éppen ne emlékeznénk meg valamely neves, hagyományos népi ünnepünkről. Szőnek az öregek, fő a szilvalekvár (természetesen rézüstben hagyományos technológiával), korongoznak a gyerekek, messziről jött vendégeket kalauzolnak a házigazdák, májust járnak az ovisok, az MTV archívumának táncolnak, énekelnek az öregek, ropják a sarkantyúsok. Közben pedig egyre gyarapszik a kiállítási anyag és várja az új kiállító terek megnyitását, amire nem is kell sokat várni. 2014-től épül a „Bodrogközi skanzen”, új épületekkel, új kiállítóterekkel, új kiállításokkal. Érdemes lesz meglátogatni a kisvasút terepasztalt, a panoptikumot és a 7,5 méteres őrtornyot!

A termék általános besorolása:
Egytál étel
Összes külső és belső jellemzője:
Durvára darált kukoricából készített kásából, apróra vágott káposztával, füstölt hússal, szalonnával főzött vastag étel. Paradicsommal, paprikával dúsított, híg lecsós állagú. Fokhagymás, füstölt illatú enyhén csípős ízű laktató eledel.

Alapanyagok:
kukorica dara, káposzta, füstölt sonka vagy tarja, húsos szalonna, vöröshagyma, fokhagyma, zöldpaprika, paradicsom, őrölt paprika, őrölt bors, só, napraforgó olaj.

Vastag falu lábast, vagy öntött vas alátétet használva a főzéshez kellemes, pikáns, enyhén csípős vendégváró ételt kapunk.

Hozzávalók 6 fő részére:
25 dkg kukorica dara, 25 dkg füstölt lapocka vagy sonka, 25 dkg füstölt húsos szalonna (kolozsvári), 2 fej vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, 1 közepes fej (1,5 kg) káposzta, 2 db zöld paprika, 3 db paradicsom, 1 csípős zöld paprika, 1 db paradicsom - sűrítmény , de jobb a házilag készített paradicsomlé, só, bors, piros őrölt paprika ízlés szerint, 1,5 dl napraforgó olaj vagy zsír, tejföl.
Elkészítés:
Vastagabb falu lábasba készítjük, vagy alátétet használunk. A kását leforrázzuk forró vízzel, 15 percig állni hagyjuk – a kásának a háromszorosával kell számolni a víz hozzáadását illetően - hogy duzzadjon. Közben készítjük a többi hozzávalót. Apró kockára vágjuk a füstölt húst és
szalonnát, a káposztát szálas formára aprítjuk. A lábas aljára tesszük a szalonna bőrét és kb. fél dl olajt, hogy ne égjen oda az ételünk. Az összevágott káposzta 2/3-át a lábas ¾-ig rakjuk. A kását leszűrjük a víztől, egy nagyobb tálba tesszük, hozzáadjuk az összeaprított hús félét, az összetört fokhagymát. A hagymát üvegesre sütjük kb. 1 dl olajban, a tűzről levesszük és 2 csapott teáskanál őrölt pirospaprikát kavarunk bele, majd ráöntjük a kására. Izlés szerint, őrölt borssal, sóval, összekeverjük. Vigyázzunk a sóval, mert a füstölt húsfélék sósak! Mindezt
rátesszük a káposztára egyenletesen eligazítjuk, majd a többi káposztával befedjük. A zöld paprikákat és paradicsom apróra vágjuk és a tetejére tesszük. Kevés vízzel felöntjük, az alsó réteg káposztáig. Odarakjuk főni, ha már „felrottyan” az edény két fülénél fogva a lábast jobbra-balara megforgatjuk. Ráöntjük a paradicsomot és tovább főzzük, de már csak kis hőfokon. Addig főzzük míg a káposzta nem roppanós, hagyjuk a tűzhelyen a gőzében is tovább puhul. Tálalása ízlés szerint, tejföllel és kakastaréj formára sült füstölt szalonnával.